Rectalis digitalis vizsgálat
A rectalis digitalis vizsgálat a végbél manuális úton történő vizsgálata, mely rendkívüli fontossággal bír a belgyógyászati, valamint az urológiai megbetegedések feltérképezése során.
Rectalis digitalis vizsgálat esetén a végbél alsó 7-8 centiméteres szakasza vizsgálható, mely mintegy 360 fokban körbetapintható. Nem csupán a végbél nyálkahártyájának növedékei, polypok vagy tumorok, de a belső aranyerek, tályogok, illetve a végbélnyílás berepedései (fissura) is kitapinthatóak. Ezenfelül a férfiaknál megítélhető a prosztata nagysága és állaga, nők esetében pedig a hüvely és a méhszáj esetleges érzékenysége. A fent említett elváltozásokon kívül a vizsgálat során a végbélnyílás körüli területet érintő elváltozásokra is fény derül (érzékenység, gyulladás, tályogképződésre utaló jelek).
A fent leírtakon kívül meg kell említenünk a vizsgálatot követő diagnosztikai időszak fontosságát is. A kivizsgálás befejeztével ugyanis, a kesztyűn maradt mintából a szakorvos pontos képet kap a páciens székletének minőségéről, illetve megállapítható az esetleges vér, genny vagy nyák jelenléte is a székletben. A kivizsgálás ezen része tehát rendkívüli jelentőséggel bír egyes kórképek (alsó gasztrointesztinális vérzés, hasmenéses megbetegedések, egyes felszívódási zavarok, hasnyálmirigy gyulladás, hepatitis stb.) diagnosztizálása során.
Az ujjal vett székletminta megfelelő kémiai reagenssel való vizsgálatakor az esetleges rejtett vérzés is kimutatható. Így már korai stádiumban diagnosztizálható a vastagbéldaganat, illetve egyéb gyulladásos bélbetegségek is.
PSA:
A prosztata specifikus antigén (PSA) nem más, mint egy olyan enzimfehérje, amelyet a prosztata mirigyhám sejtjei termelnek. Egy egészséges felnőtt férfi szervezetében ezen fehérje értéke 4ng/ml, avagy ennél alacsonyabb. A prosztata különféle megbetegedései esetén azonban a páciensek vérmintáiban rendszerint megemelkedett PSA érték látható. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy a PSA fehérje szintje nem csupán a prosztata problémák esetén, de a férfiak életkorának előrehaladtával is megnövekedhet.
Rendszerint a PSA két fő típusa elemezhető laborvizsgálattal – az ún. free (szabad) PSA és a teljes (total) PSA. Ezen értékek aránya számos esetben döntő jelentőséggel bír. Annak ellenére, hogy a free PSA szintje nagy ingadozást mutathat, általánosságban kijelenthető, hogy a total PSA-hoz viszonyított magasabb free PSA érték esetén a prosztatarák kialakulásának rizikója jóval alacsonyabb.
Az American Cancer Society a total PSA eredményei az alábbi rizikót jelölhetik:
- 4 ng/ml alatti total PSA-szint azt jelenti, hogy nem valószínű a prosztatarák jelenléte.
- 4 - 10 ng/ml közti total PSA-szintnél 25%-os a daganat jelenléte.
- 10 ng/ml és afölötti total PSA-szintnél 50%-os vagy afölötti a prosztatarák valószínűsége.
Magyarországon évente körülbelül 4500 férfit diagnosztizálnak a prosztata daganatos betegségével. Éppen ezért 50 éves kor felett ajánlott minden férfinak évente egyszer részt vennie egy kombinált szűrővizsgálaton, ahol az urológiai vizsgálatot a PSA érték ellenőrzése is kiegészíti. Különösen fontos ez akkor, ha a családban, a felmenők között korábban már előfordultak prosztatarákos megbetegedések. Ilyen esetben akár már 45 éves kortól is szükségszerű lehet az ellenőrzés.
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, amennyiben gyakori, sürgető vizelési inger jelentkezik (gyakran éjjel is), ha probléma van a vizelés elindításával és befejezésével, ha vizelés vagy ejakuláció közben fájdalmat érez, illetve ha vér jelenik meg a vizeletben. A fent említetteken kívül nem elhanyagolható tünet az indokolatlan fogyás sem. Ha felmerül a tumoros megbetegedés gyanúja, biopsziára, illetve egyéb onkomarkerek ellenőrzésére is szükség van.
Fontos tudatosítanunk, hogy a PSA szűrés nem csupán a prosztata daganatok diagnosztizálásában, de a későbbiek során a kezelés eredményességének megítélésében, sőt, a daganat kiújulásának megállapításában is komoly segítséget jelenthet.
Ahogy már fent is említettük, a megemelkedett PSA érték természetesen nem jelenti automatikusan a prosztata daganatos betegségét. Utalhat többek között jóindulatú prosztata megnagyobbodásra (benignus hyperplazia), ami az 50 év feletti férfiak körében meglehetősen gyakori. Ezenfelül a prosztatagyulladás, a dülmirigy műtéti vagy gyógyszeres kezelése, különböző húgyúti fertőzések, illetve a megszokottnál nagyobb fizikai terhelés nyomán is megemelkedhet a prosztata specifikus antigén szintje a férfiak szervezetében. Éppen ezért a PSA érték meghatározásakor az időzítés is nagyon fontos lehet. Legalább 6 hetet kell várni például prosztata- és húgyhólyagműtét után, valamint a prosztata biopsziát, katéter bevezetést, és a húgyúti fertőzéseket követően is.
Antropometriai adatok
ttkg és tcm:
A testsúly- magasság arány táblázat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján készült és elsősorban a testtömeg index (BMI) értékeire épít. Használata mára már széles körben elterjedt. Figyelembe kell venni azonban azt a tényt, hogy ezek a táblázatok nem számolnak sem a páciensek életkorával, sem a BMI torzításával (a BMI a magas embereket, illetve a nagy izomtömeggel rendelkező sportolókat túlsúlyosnak jelezheti).
Ezen felül nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a WHO az adatokat nem csupán európai népesség körében gyűjtötte, így a táblázatokban ideálisnak jelzett értékek kissé alacsonyabbak, mint az az európai népesség esetén indokolt lenne (főleg a férfiak esetében).
Egy másik módszer szerint:
Férfiaknál - Az ideális testsúly kiszámításának igen elterjedt módja, hogy a centiméterben kifejezett testmagasságból egyszerűen levonunk 100-at. Az így kapott érték férfiaknál az ideális testsúly körüli értéket jelzi kilogrammban. Példa: egy 170 cm magas férfi ideális súlya 70 kg körül van, mert 170-100=70.
Nőknél - a centiméterben kifejezett testmagasságból vonjunk ki 100-at, majd az így kapott értéket csökkentsük további 10%-al. A számolás eredményeként kapott érték kilogrammban jelzi a nők ideális testsúlyát. Példa: egy 170 cm magas nő ideális testsúlya 63 kg körül van, mert 170-100= 70, 70-nek a 10%-a=7 és 70-7=63.
BMI – Body mass index (testtömeg index)
A BMI a kilogrammban számított testtömeg, valamint a méterben számított testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2). 18 év feletti nők és férfiak esetében alkalmazható. A BMI normál tartománya 20 és 25 közé esik, 20 alatti érték soványságot, 25 feletti érték pedig túlsúlyt jelez. Míg a 30 feletti BMI érték elhízást, a 35 feletti BMI kóros elhízást, a 40 feletti érték pedig extrém obezitást jelez. Az utóbbi esetben mindenképp orvosi konzultációra van szükség.
A BMI számítás hátránya, hogy nem lehet különbséget tenni a zsír- és izomtömeg között. Emiatt sajnos nem ad teljes körű információt a testfelépítésre és a test zsírtartalmára vonatkozóan. Pl. egy élsportoló nagy izomtömeggel elérheti a 25-ös BMI értéket is, anélkül, hogy a testén zsírfelesleg lenne.
| Testtömeg index BMI | Elhízás foka | Megbetegedések kockázata (a normális testsúlyhoz és a derék körfogatához viszonyítva) | ||
|---|---|---|---|---|
|
Férfi < 102 cm Nő < 88 cm |
Férfi > 102 cm Nő > 88 cm |
|||
| Sovány | < 18,5 | |||
| Normál | 18,5-24,9 | |||
| Túlsúlyos | 25,0-29,9 | Fokozott | Magas | |
| Elhízott |
30,0-34,9 35,0-39,9 |
I. II. |
Magas Nagyon magas |
Nagyon magas Nagyon magas |
| Extrém elhízás | > 40,0 | III. | Extrém magas | Extrém magas |
Derék körfogat
Az európai férfiak esetén 94 cm, míg a nőknél a 80 cm alatti derékbőség tekinthető normálisnak. A világ más tájain a férfiakra vonatkozó normális érték kevesebb, mint 90 cm. Fokozott rizikót jelent férfiak esetén a 102 cm feletti, míg nők esetén a 88 cm feletti derék körfogat.
| Egészségügyi Világszervezet által megadott határértékek és a metabolikus szövődmények kockázata | ||
|---|---|---|
| Határértékek | Metabolikus szövődmények kockázata | |
| Derék körfogat | >94 cm(F); >80 cm(N) | Emelkedett |
| Derék körfogat | >102 cm(F); >88 cm(N) | Jelentősen emelkedett |
| Derék-csípő hányados | ≥0,9 (F); >0,85 (N) | Jelentősen emelkedett |
| F - férfi | N - nő | ||
WHR-derék-csípő hányados
A derék-csípő méretarány (waist-hip ratio) az egyik leggyakrabban alkalmazott mérőszám, amely a hasi (centrális) elhízás mértékének megállapítására szolgál. A mérőszám az adott páciens derekának kerületét veti össze a csípő kerületével.
A derék kerületét mindig a legkeskenyebb részen, vagyis a legalsó borda és a csípőcsont között félúton mérjük kilégzésben, míg a csípő kerületét a combcsont nagytomporánál (a legszélesebb részen) kell mérni a lábak zárt állása mellett. Ezt követően a derék kerületét el kell osztani a csípő kerületével. A normális értékek a nőknél 0,85; míg a férfiaknál 0,9 alattiak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az 1,0 feletti WHR jelentős mértékben növelheti a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A hasi elhízás, vagyis a centrális (zsigeri) zsír felhalmozódása ezenfelül kihatással van a nemzőképességre is, illetve jelentős mértékben növeli a tumoros megbetegedések kockázatát. Ez az állapot akkor is fennáll, ha a túlsúly egyéb mutatói, például a testtömeg index (BMI) normál tartományban vannak.
| Egészségügyi kockázat | Férfi | Nő |
|---|---|---|
| Alacsony | ≤ 0,95 | ≤ 0,80 |
| Mérsékelt | 0,96-1,0 | 0,81-0,85 |
| Magas | ≥ 1,0 | ≥ 0,86 |
Boka - kar index
A boka-kar index a perifériás érbetegségek korai felismerésében használatos, viszonylag egyszerűen kivitelezhető vizsgálat. A vizsgálat során hagyományos vérnyomásmérés történik a felkarokon, valamint mindkét bokán. Ezt követően az azonos oldalakon mért szisztolés vérnyomásértéket egymással elosztva egy törtet (indexet) kapunk. Ennek segítségével következtetni tudunk arra, hogy jelen van-e érszűkület a perifériás (végtagi) erekben.
A boka-kar index normális értéke 1.0-1.2 között van. Ha ez a hányados:
- 0.9 alatti: érszűkület,
- 0.5 alatti: súlyos érszűkület.
Ha az érték nagyobb, mint 1.4, az összenyomhatatlan meszes artériákat jelez (pl. cukorbetegségben kialakuló speciális érelváltozás).
| ABI érték | Értelmezés |
|---|---|
| 1,4 felett | Érelmeszesedés |
| 1,0 - 1,4 | Normál |
| 0,9 - 1,0 | Enyhe érszűkület |
| 0,5 - 0,8 | Érszűkület |
| 0,5 alatt | Súlyos érszűketület |